Bizonyítvány
2008 június 22. | Szerző: hajnal85
A pénteki nap levelet hoztak a gyerekek a suliból.Csak tegnap szombaton néztem meg a táskájukat, tehát tegnap derült ki a dolog. Nagy alakú barna boríték címzés a szülőknek. Vagy a gondviselőnek. Mi lehet? Bizony ez a bizonyítvány.Semmi ünnep csak úgy, értesítés.A táskába betéve. Az évnek sincs még vége, csak gondolom a tanulás időszaka lezárult, és most jön a levezetés.Ja és akkor lássuk a bizit .Nézegetjük öt oldal írás, kielemezve minden tantárgyat, mi az amit a gyermek elért, megtanult, vagy próbáltak megtanítani neki. Van itt minden az állampolgári ismeretektől a valláson át matekig. Tanultak sok mindent. Osztályzás is van a lányok kaptak A-t és B-t ez az és ez állítólag jót jelent. Olyan mint a négyes ötös kb. Szóval ügyesek okosak meg minden. A héten lesz szülői est, ez a szülői értekezlet és a fogadóóra keveréke, vagyis egy időpont a tanárral amikor is megkérdezhetjük és meghallgathatjuk a dolgokat.Egyébként azt írta mind a kettő lányka tanátnénie az összefoglalóba, hogy élvezet volt tanítani a gyerekeket.Nem tudom roszat írnak e valaha valakinek, de a mi kislányaink csupa dicséretet, és még dícséretet kapott.Ez nagyon jó.
Autóvásárlás
2008 június 22. | Szerző: hajnal85
Végre végre meg van az új autó. Persze csak nekünk új, amúgy tíz éves, fekete Renault.Apa már egy ideje vadászott, mire végre ezt meglátta és célba vette. az interneten.Azonnal kellett ugrani, este meglátta másnap már ment is érte reggel hogy mire kinyit a kereskedés ott legyen ő is.Persze ez is harminc mérföldre volt, ez a varázsszám.És levadászta.A kis kocsinkkal ment azt ott hagyta, és már a nagy kényelmes, extrás autóval jött vissza. A munkahelyén azt mondta fontos találkozója lesz ezért késik, mire az egész főnökség a szívéhez kapott, hogy biztos másik állást néz éppen.De persze nem.Nagyon izgatott a dolog engem is, telefonálgattam, volna, de nem nagyon volt térerő. Vártam.Mondtam a munkahelyemen a lányoknak vett a párom egy autót, és majd jön megmutatni nekem mindjárt, miután sikerült beszélni, és megtudtam mienk már a kocsi és potom pénzért micsoda jó üzlet. Igaz a turbó nem megy de még így is nagyon jó.Na erre az egész társaság velem együtt az udvart leste, mikor gördül be a fekete csoda.Szerintem a páromra voltak ők kiváncsiak, a kocsira csak másodsorban. Végre megérkezett. Indultam ki, az egész társaság utánam.Szegény párom, csak vigyorgott mig mi mind körbenéztük a kocsit, na és be is mutatkoztak egymásnak a lányokkal. A kocsi szép csupa kényelem, én is Bye-t intettem nekik és beültem mintha mennék, mondták is gyere csak vissza neked van még itt dolgod.Igy aztán apa el, mi meg vissza dolgozni . A párom munkahelyén az első megkönnyebbülés után, hogy nem keresett másik állást, kiült az arcokra az irigység. Pedig a legirigyebb is milliomos, , de mindegy. Azt mondták egyszer nekünk, amíg szintben A Brittek alatt vagy segítenek, amikor eléred az ő szintjüket akkor elkezdenek utálni. Lehet, bár itt is embere válogatja nyilván.Másnap el kellett menni a kis kocsiért. muszáj volt rákészülni, nekem is vezetni kellett.Hogy szokjam a nagy autót, nekem kellett volna vele menni oda is.Már a kiállásnál problémáim adódtak, nagy a kocsi, főleg gyakorlatlan a sofőrje ezen az oldalon, még sírtam is.végül akkor vettem át amikor kiértünk a belvárosból. Ott már nem volt semmi probléma belejöttem lassan a dologba.Az autópályán nagy volt a forgalom, és úgy a fele táján bedugult.Nullával mentünk, vagyis gyalog is gyorsabban lehetett volna haladni.Azért egyszercsak kidugult és mentünk tovább.Akkor valami furcsa zaj hallatszott surrogott gyanúsan.Beálltunk egy parkolóba, és apa neki állt megnézni.Körbefutotta a parkolót hogy szerszámot szerezzen, valami ékszíj vagy ilyesmi meglazult mondta. Jött két szerelőforma ember hümmögtek adtak valami szerszámot kölcsön, de nem tudtak érdemben segíteni. Lehetett az autóval menni, de csak lassaban 80 körül.Odafele nem tünt lassúnak mert amúgy is nagy volt még a forgalom nem lehetett haladni jó kocsival sem.. . Visszafelé én hoztam a kis kocsit, ő meg a nagyot.Lassan mentünk , meg is állította a rendőr amiért majdhogy akadályozzuk a forgalmat, de tovább engedett . Amúgy is késő volt már fél tíz körül, a csúcs már lement. A lányok apával utaztak, rosszul tűrték a hosszú üldögélést, szegény apa megszenvedte a kis csibészeket.Végre hazaértünk, mind hulla fáradtan, és rosszkedvűen, hogy baj van a szép autónkkal.A rosszabb még ezután jött, elment a kocsival dolgozni a párom, hogy majd ott a munkahelyen megnézi és csinál vele valamit, de ott meg már el sem indult.Hát ennyi, a kocsi nem megy sürgős szerelésre szorul ami a kedvező vételárat mindjárt magasabbra emeli.Sokkal. Hát így jártunk.
Diéta
2008 június 17. | Szerző: hajnal85
A kislánykám hasfájása nem múlik.Sajnos. Hiába az orvos szerint ez izomfájdalom, szerintem meg nem.De én tudom is, mi. Ez a gyerek annyira válogatós, hogy na. Nem eszik rendesen, szerintem az a baj. Most nagy változások várnak szegénykémre, jön a joghurt kúra.Tudod az a bizonyos bifidus vagy mi.Reggel el is mentem és beszereztem 16 dobozzal a legjobbnak vélt fajtából.Vacsorára kell ennie, minden nap egyet. Nagy kínszenvedés, annak aki kakaóra számít csak. Persze a másik gyermekem se maradhat ki, de ő csak azért eszi mert szereti, nem gyógyítási céllal.Persze a tesónak igen nehezen csúszott, már háromfélét megkóstolt, de valahogy egyik gyümölcsjoghurtnak se volt olyan igazi kakaó íze ami izlett volna.Végül a testvére megszánta, leültette és azt mondta kicsibaba egyél, és megetette vele az egyik poháral.Annyira aranyos volt. Remélem beválik a kúra még ha minden este kicsi babásat játszunk is.Rosszul tűröm a hasfájást. Különben meg érdekes kis rágcsálnivalót fedeztem fel a sarki boltban a Mr Porky-t ez nem más mint a töpörtyű kis 30 g-os tasasokban a csipszek között.Annak szánva. De teljesen töpörtyű.Mik vannak?Ja és kiderült strand is van, bár senki Angolszülött ismerősöm nem tudta, de van. Nem is messze, egy kinti medence, persze biztos hideg, de van! Lido a neve. Csak legyen nyár egyszer és kipróbáljuk. Talán .
Színház, Apáknapja
2008 június 17. | Szerző: hajnal85
Nagyon készültünk szinházba és végre eljött a várva várt nap. A szombat. Szépen neki készülődtünk, édes kislánykáim nagyon helyesek voltak. Az egyik vállpántos fekete fehér hosszú bő ruhába, a másik lányka, nem szoknyapárti, hímzett fehér térdnadrágba és szép lila gézblúzba bújt.Hajak megmosva szépen fésülve új fehér cipők.Minden rendben. Játszani már nem mehettek le persze, bár nagyon akartak volna billegni egyet szépen kiöltözve.Gondoltam is ebben csak egyszer kell leülni. A szomszéd gyerekek kiváncsiskodtak az ajtóban, hova készülünk ilyen buzgón. Azért pont időben elindultunk.A kis barátnőnknél voltak a jegyek varázslatos módon éppen a megbeszélt időre odaértünk érte, a munkahelyére és még el sem tévedtünk. Ez nagy szó.Amikor megálltunk vettem észre, a kislányom elhozta magával az ételes dobozát, benne kis galuska sajt gyümölcs bekészítve éhezés esetére.Hátha hosszú lessz az előadás ugye. Szegénykémnek ott kellet hagynia a kocsiban, ha már észrevettem, pedig ő nem úgy készült. A szinház már nyitva volt, jó pár ember álldogállt kinnt és bennt.Mi nem álldogáltunk, rögtön befelé vettük az irányt. Állunk mi eleget.Persze egy prospektust még ránk sóztak a bejáratnál, a lánykám szerint ez nagyon szükséges volt, hát legyen. A társaság másik fele még nem érkezett meg, de náluk a jegyük jönnek majd időre. A szinház nem volt nagy viszont nagyon szép, a Pécsi Nemzeti Színházra emlékeztetett, piros bársonyszékek, díszes páholyok. A menyezeten freskók. Ülést is adtak a lányoknak, olyasmit amit a kocsiban használunk.Ülésmagasítót, hogy lássanak is valamit ha már eljöttek.Viszonylag előre szólt a jegyünk, árban legalábbis a legdrágább volt. Amúgy meg a hetedik sor.Éppen kezdés előtt előtt befutott a társaság hiányzó fele.A kis nagylányt az enyémek rögtön maguk közé ültették, átrendeztük a sort, és már kezdődött is az előadás.A kezdetek körül kiderült a most érkezők hoztak egy kis sült krumplit a táskájukban, amit az arrébb ülő lánykáim, és a kisbarátnőnk szépen megeszegetett, lehet hogy be kellett volna engednem a galuskát? De már kezdtek is. Hé itt valami tévedés van, nem moziba jöttünk, gondotuk, mert a díszlet egy mozivászon volt, amire rávetítették a háttereket, pl. nagy tüzet, tengermosta nagy sziklákat, ahogy a történet hozta éppen, kikötőt, vagy éppen egy füstőlgő ördögfejet. A narrátor egy híres színész volt Christoper Lee , igaz csak felvételről, de a brossúrában két oldal dicsőítette. A táncosok, fantasztikusak voltak, a lábukat olyan ügyességgel mozgatták, forgatták, hogy nehéz volt még szemmel követni is.A többség híres top táncos volt, ilyen és olyan versenyeket nyertek és a híres Flatley csapatában táncoltak. Ha nem tudjuk is ámultunk, annyira jól csinálták. A szinpadra mikrofonokat szereltek a padlóra, mindenki jól hallja a kisebb koppanásokat is. A hősnő derékig érő szőke hajú szépség fehérben, az ellenség meg fekete hajban ugyanaz.A kicsi lányom, aki a táncban érdekelt oly átszellemülten nézte még a kis szája is nyitvamaradt. Egyszerűen nem tudott betelni vele.A másik is élvezte, nagyokat kacagtak amikor a kis enyhén kínai táncos mókázott a közönséggel.Apa és a másik társaságunkban lévő férfiember igencsak aggódott nehogy őket hívja fel a szinpadra táncot tanulni. Ellenben a kislányom ment volna szívesen. De mind megúszták.Több mint kétórás előadás közepén szünet volt, ahol is jégkrémet árultak a közönségnek.Persze kellett is venni a három gyereknek legalább. Apa igen gondolkodott , hogy a nála lévő huszas futja-e . De “csak” kettő volt darabja.Barátságos, ha azt tekintjük szinházban vagyunk.Bár ki számított jégkrémre? Volt háromszoros ráadás, a mögöttünk ülő visitozgató részeg fiatalemberektől már csengett a fülem olyan lelkesen bíztatták a táncolókat és biztosították őket jól hallhatóan az elismerésükről mikor vége lett az előadásnak , és végül kivonultunk a teremből, lelkünkben jóérzéssel, nagy élménnyel. Nem a visításra gondolok itt.Kinnt az előtérben már ott ültek a főszereplők készen arra hogy aláírást adjanak. Kislánykáim előre furakodtak és be is gyüjtötték az aláírásokat minden szerplőtől akitől csak lehetett. Csalódottan mondta a kis 11 éves és a mi lánykáim is egyet értettek vele abban hogy mind milyen öregek ezek a szereplők! Messziről a tündérmese szereplői voltak, szépek és fiatalok. Azután jött a valóság.A bemutató leírásból kiderült a legidősebb volt vagy huszonhét éves.Öreg.Nagy bajban vagyunk ugye. A tündérkirálylány legyen gyönyörű fiatal, vagy maradjon az öltözőben előadás után, meghagyva az illúziót?! Mindenesetre nagyon jó előadás volt, mindenkinek tetszett.Jó későn értünk haza a kislányok beájultak. Másnap vasárnap, aludtunk volna sokáig.De. Nem. A lánykák felkeltek hatkor, mondom hatkor, hogy reggelit készítsenek meglepetésnek.Apának. Igen itt az apáknapja.Alig lehetett meggyőzni őket hogy apáknapja ide vagy oda, a meglepetésnek nem örül senki ha hajnalban felébresztik vele. Főleg az édes apukájuk nem ha hullafáradt és három hete nem aludta ki magát.Bár kitudja, mindenki magából indul ki. Szerintem ők örülnének fordított esetben. Hétig bírták, akkor bevonultak egy tálcával, rajta némi reggelivel..Apa azt mondta köszi majd megeszem ha felkelek, és aludt tovább.Már nem sokáig. Kapott is vagy fél kiló csokoládét, meg szép képeslapot és egy literes űrméretű bögrét. A kislányom, a kis számító már este abból itta a kakaóját.Azért a bögre apáé.Amúgy meg nagy készülődésben vagyunk szeretnénk másik kocsit venni, egy nagyobbat, családit.Amivel szépen hazakocsikázunk szép hazánkba a nyáriszünetre.Ennek keretében már beindult az ismerd meg jobban Dél-Angliát program.Valahogy a hirdetésekben olyat találunk mindig, ami olyan 30 mérföldre van, de az általunk használt vargabetűkkel és egyes városközpontok tüzetes többszöri megtekintésével bővített útvonal hossza felkúszik néha ötvenre is.Már három helyen voltunk.Sajnos potyára, de legalább láttunk valami újat is. Kocsi még nincs, de nem adjuk fel.
Sport egészség angol nyelv
2008 június 13. | Szerző: hajnal85
Az idő tavasziasra fordult, gyerekeim többször reklamáltak, hol a nyár? Hát itt nemigen.A Suliban sportnapok voltak a héten, egészségnapokkal társítva.Ez nagyon élvezetes és érdekes volt.Csütörtökön jött egy mutatványos hozzájuk, ennek a keretében elhozta a cirkuszos kellékeit a félméter hosszú minibiciklit, és egykerekű biciklit, amivel mindenki seggre eshetett, a tüzethányó zsonglőr golyókat, ami csak olyan volt mintha, de nem igazából, ördögbotot, tányérforgatáshoz pálcát és tányérokat, ami nem tört, kislabdákat és buzogányokat dobálni, gólyalábakat, és még sok érdekes furcsa mulatságos dolgot.A gyerekek mind kipróbálhatták. Minden gyerek álma..Aztán majomfogó volt, a sok kis majmocska kergette egymást és a majomfarkakat kellett összegyüjteni,(a nadrágba betűrve egy szalagféle) nagy röhögések közepette.Futballoztak, ahola labdába kellett volna belerugni.Ha sikerült.De volt ot minden, főleg vidámság.Csináltak gyümölcs kebabot, vagyis egy pálcára felfűztek, gyümölcsdarabkákat.Csak hallgattam.Ananászt, dinnyét epret ( ez arany árban van ) szőlőt.Csináltak igazi gyümölcslét, mindenki evett ivott mindenből. Verset írtak az ételekről, lehetett választani az egyik gyermekem almáról írt a másik egy halról…Hogy még komolyabb szinezetet kapjon a dolog a héten “ételnaplót” kellett vezetni, mit ettek és mikor.Hogy mik derülnek ki ilyenkor vajon? Hogy miket eszik, a gyerek, az? Ja nekem egészen más élt az emlékeimben mint amit a kisangyalom odaírt.Valamit kellett írni .Így a héten négyszer ettünk rizst és csirkét.Az elég egészséges nem? Volt hegedűlecke is, a héten, kaptunk is egy szép levelet, hogy fellépés lesz egy hónap mulva. Mi lesz nem tudom, hangokat még nem fognak le, csak a húrokon “üresen” húzkodja a kisdrágám a vonót. Szivárványt húz, mert ahogy a könyökét emeli félkört ír le ez a szivárvány, ha nem tudnád. Érdekes. Mondtam is neki most aztán nem bliccelheti el a gyakorlást.Mert sokszor nem ér rá.A táncórán is valami hasonlóra készülnek, úgy látszik ez a divat az a befejezés a tanfolyamoknak, hogy előadást tartanak a nebulók.Jó kis szokás. A tánchoz akkor biztos megvehetjük a jó kis fellépőruhát. Igazán semminek se tudok örülni?! Mondhatod!!A lányok amúgy minden szabad idejüket lennt töltenék a “kertben” a többivel.Mi pedig az apjukkal eldönötttük a tanulás útját választjuk, az Brit területek meghódításához.Tehát elmentünk egy angoltanárhoz.Kisebb nagyobb vargabetükkel megtaláltuk a házat ahol lakik. Fiatal tanárnéni , felmérte a tudásunkat.Azt mondta jól beszélünk, nekem hízott is kicsit az önbizalmam.Erre eléggé szükségem is van, nyuszi vagyok na. Azt gondolom biztosan rosszul mondom amit mondok. Bár a koleganőmnek meséltem, hova megyek, azt mondta neked nincs arra szükséged az angolod ” Very good”Aztán amikor a hétvégi tervek kerültek szóba mondtam szinházba készülünk “Theatre” nem értette.Valahogy így kell mondani szerintem tietre, de nem értette. Odajött egy másik lány. Neki is mondom. Á – figyelj hogy mondta – “fietr”. Azt hiszem ha hallom soha rá nem jövök szinházról beszél. Na mondom ezért megyek tanárhoz. Bár a koleganőm azt mondta ez az ő hibája…ja. A lecke után másnap kérdezték, na mit mondott a tanár? Mondom hogy a nyelvtanom nem jó. Ó mondják akkor minket is taníthatsz majd!! Azt mi sem tudjuk.Mellesleg mind angol. Bár most nézegetjük az apróhirdetéseket és látom hogy rettentő sok a hiba az írásban. Ha már én is látom. Hiába na nehéz az angol nyelv.A gyerekek tanulnak betűzni a suliban megvan az adag, havonta 10 -15-20szó.Aki megtanulja tudja.Aki nem….?A barátaink mesélték akiknek a gyerekük már gimnáziumba jár, ő segít az angol gyerekeknek a betűzésben. Hogy a Magyar rákényszerül, hogy jobban megtanulja. Úgyhogy angolság ide vagy oda ők sem tudják. Mi pedig tanulunk Igenis!De éppen most nem.Holnap meg színházba megyünk a Magic of Dance című táncelőadást nézzük meg.Ez olyan Ír step tánc előadás. Remélem jó lesz. Azt mondták menjünk elöbb egy kicsit adnak a gyerekek feneke alá párnát.Mindenestere tegnap beszereztünk egy pár csinosabb ruhát . A szinházba nem lehet akármibe menni.Mondta is apa sokba kerül neki ez a színház.Tényleg.
Vidámparkban
2008 június 8. | Szerző: hajnal85
A héten megint volt úszás, az új szemüvegek bemutatásával, volt táncóra is nagyon élvezetes nagy ugrásokkal és szökellésekkel, bár a kislányomat erősen kísérette az itthon játszás, és az afeletti keserv, hogy egyszerre csak egy helyen lehet jelen, végül élvezte a táncolást mint mindig.Mostanában ha valahol egy kicsit meg kell állni valahol már a tánclépéseket gyakorolja.Na jó nem csak mostanában.Egyre jobban megy. Na és volt hegedű óra is.Kicsi lányom bemutatta a violinkulcs írástudományát a tanárnéniének a ki jól meg is dícsérte.Meglepetésemre a Kodály módszer egyes részeit vélem felfedezni a papírján.Az ütem még nem stimmel, sehogy sem jön ki a ritmus, a számolással még bajok vannak, de a dó és a szó egyértelműen felismerhető csak itt “doh” és “soh” szerepel, de a kézjelek is.Ez is valami. Megpróbáltam felidézni hogy hogy is vannak ezek a kézjelek,de már a fa-nál elakadtam, nem tudom az-e az ájult fecske vagy a ti? Talán majd kiderül.A kislányom most szivárványt játszik a húrokon.Az idő megjavult a hétvégére süt a nap végre.Szombaton sátoroztak a ház előtt a gyerekek egész nap.Estére szép adag játékot sikerült nekik leszállítani a sátorba.A nap végére kezdett a sátor belseje hasonlítani a szobájukhoz.Ennek eredményeképpen igen nehézkes volt a felpakolás, szólnom is annyiszor kellet mintha a szobájukban kellett volna rendet rakni.Ma pedig végre eljutottunk a vidámparkba!Nagy volt az öröm, kis kolleganőm ajándék belépőjével mentünk.Az ott dolgozók régi munkatársként tekintettek ránk, a négy helyett csak kettőt lyukasztottak a belépőn, a jégkrémes lány árengedményt adott, és barátilag mosolygott.Mindenre felültünk amire lehetett, ez nekem nagyon hiányzott,mint pl a körhinta ahol a rajta gyorsan és magasan repkedőket vízzel lövik.De ha valaki ennek ellenére nem lett elég vizes akkor egy jóakaratú alkalmazott kedvesen lespriccel. Vagy a sárkány gyomrában való hajózás amikor is mint egy jó húsz méter magas meredek lejtőről becsapódik a csónak.Ez kétszer.A gyerekek rettentően élvezték.De jártunk mit jártunk sikítoztunk szellemkastélyban, lőttünk zombikra egy sötét sírkamrában.Láttunk a park állatkert részében oroszlánt tigrist, majmokat.Bár ezért nem kell állatkertbe menni azt amúgy is láthatunk…Volt egy előadás fókákkal, nagyon helyesek voltak, csak az egyiknek volt kikopva a nyaka aszegénynek a betonon csúszkálástól.Bemutattak egy gyönyörű papagájt, ami körberepülte a parkot, és bár mehetett is volna viszzajött.Reptében a mesebeli kék madárnak nézhettük ahogy nagy szárnyait kitárva elsuhant a fejünk felett.Bár a hasa sárga volt.Ilyen a mi kék madarunk….A parkban van egy tengeri élővilágot bemutató kiállítás, sok akvárium, sőt alagút ahol a halak a fejünk fölött is úszhattak, nem csak mellettünk, fentről a nap fénye átszűrődött a vizen.Itt csoda dolgokat láthattunk pl. kis cápákat, rájákat, amik kíváncsian figyeltek minket, mint mi őket.Bár mondtam a lányoknak, ha bedugják az ujjukat, biztos leharapják, ez egy képen minden akvárium fölött ábrázolva volt, stilizáltan, óriási kötést helyezve kilátásba, titokban csak meg símogatták a rája hátát.Az meg nem bánta, vagy nem volt éhees.Most láttunk először medúzát, mennyire szép ez a kis veszélyes állat, itt jellífish a neve -zseléhal-, ja és még egy fényképet is sikerült csinálniuk rólunk, ahol mindenki szép csak én nézek úgy ki mint akinek plasztikai sebész kell azonnal.A vidámpark, ami igazából egy kaland és felfedezéspark hivatalosan ötkor bezárt. Mi is kijöttünk hat körül amikor már tényleg nem lehetett felülni semmire. Mikor hazaértünk a gyerekek még lennt maradtak játszani.Mennyi energia van a gyerekekben! Én már alig éltem.Aztán új erőre kapva megalkottam életem első kávétortáját.A családom nem szreti a kávés sütit, de nem kitolásból csináltam direkt kávésat, hanem a kis kolleganémnek köszönetképpen.A párom szerint már a cukrészdanyitási terveimet is fényesíthetem mert a torta igen jó, még ha kávés is, és a szomszéd is kérdezte már a héten kétszer is mikor sütök már.Szerintem ennyire azért nem csúcs. Azért nagyon jól esik szegény ember lányának….
csalódások és tervek
2008 június 4. | Szerző: hajnal85
Sajnos ez nem jött össze.Ma amikor hazaértem látom, villog az üzenetrögzítő.Ez se gyakran esik meg, gyorsan meghallgattam.Egy zavart női hang közölte, sajnos, az a szerencsétlen helyzet állt elő, hogy nem kapunk új tűzhelyt.Na úgysem éltem bele magam ilyen még errefelé sem történik meg.Marad a régi.A lakásvadászattal sem állunk jobban, csak tétovázunk várogatunk.Gondolkodunk, megpróbálunk a jövőbe látni, mi lenne jó.A soknapos eső után végre ma napsütésre ébredtünk, és bár nagyon meleg nincs, a tegnapi 12 után ma van vagy 20 fok is.A gyerekek nayg örömére, vagy az enyémre?Mert így legalább lennt játszanak, és szerencére béke is van.Itt a lakásban legalábbis. Amikor esett jöttek a barátok voltak egypáran.Sütöttünk amikor csak négyen voltak, finom finom kalácsot, olyan maciformájút.Nagy sikere volt.Nem is lett olyan nagy rendetlenség mint most gondolod. A szomszéd kislány még sohasem csinált ilyet, le is szaladt a friss kismackójával eldicsekedni az anyjának aki aztán elkérte a receptet annyira ízlett neki a maci lába.Már nem mintha sütne valamikor is, de majd kiteszi a falra dísznek.A receptet meg elég nehéz kitalálni mert csak úgy beleteszek szemre ezt meg azt.Nem is tudom hogyan mondanám,. amennyi lisztet felvesz-.De finom lett.Megy ez már nekem. A receptet is összehoztuk a kis barátnőnkkel, lehet a szomszédasszony meg bekereteztette már…..A suliban készítettek a lányok osztályáról fényképet. Csoportképet kétoldalt a tanárokkal.MErt van egy fő tanárnéni, meg kettő három segéd tanárnéni.A segédséghez elég egy tanfolyam, ezek a nénik fegyelmeznek, pisilni viszi a gyereket ha kell, olvasnak velük. A főtanárnéni meg tanít.Vannak szaktanárok, pl. zenetanár, tornatanár, és franciatanár, ezek nem szerepelnek a képen.Szóval a képet megrendelhetjük, potom 7,50 per darab áron a legkisebbet.
Megkaptuk az iskolai programot a fennmaradó két hónapra. Nemsokára nyári parádé lesz , kb. egy hónap mulva és keresik a segítőket.A segítő szülőket.Ilyenkor bérel a suli légvárat ebben segíthetnék pl. légvárakat nagyon tudok építeni, és lesz mindenféle vetélkedő és némi művészkedés is esedékes ilyenkor, ehhez kellenek valakik akik bonyolítják a dolgot, berendezik, büfét nyitnak stb.Van tombola is, amit az igaygató néni személyesen tuszkol rá mindenkire akit ér, és bekérik a megunt játékokat könyveket amit megpróbálnak rásózni másokra. Szerencsés estben nem a sajátodat veszed vissza…..A lényeg hogy a gyerekek élvezik, a pénz meg a sulié lesz. A tavalyi bevétel kétezerötszázvalamennyi font volt.Ez azért nem semmi!
időjárás és gázellenőr
2008 május 30. | Szerző: hajnal85
A hét vége jön megint lassan rájövök nem véletlen, hogy az Angolok kedvenc beszédtémája az időjárás. Merthogy mindig változik, amint a kolleganőm mondta az Angliai időjárás sohasen unalmas.Reggel nagy ködre ébredtünk, ami a hiedelmekkel ellentétben mióta a nehézipar megszünt errefelé nem gyakori.Majd szépen kisütött a nap, ez már jobban esett az egész heti borultságban.Korán örültünk, mert dél körül jó vastag esőfelhő érkezett és estig szakadt az eső. Ha már eső egyenlő víz…..nos a dolgok ismétlődnek, a másik gyermekünknek vettünk most úszószemüveget és az is felvette – naná majd nem- ahogy kiértünk a boltból, vagy már elöbb.Nos őt nem foglalkoztatta, hogy kiröhögik-e meg volt győződve róla, hogy szuper jól néz ki és így is van aki szép…..Úgy látszi ugrik megint a hétvégi vidámparkozás, apának dolgoznia kell vasárnap. Sürgős a munka , na és dupla pénz is jár.Tehát a vidámpark a jövőhéten valószinű, de jó lesz az akkor is. Ma egyszer csak kopognak.Kimegyek, egy ember aki a gázt akarja ellenőrizni.Kaptunk már cetliket, ötöt hatot, időpontokat amit sohasem vettek figyelembe, pedig mi vártunk, de most összejött nekik, a szünetnek köszönhetően.Csak éppen most mi nem vártuk.A gázóraszekrényben tartjuk a sorsukra váró reklámszatyrokat, ezek méltóságteljes landolásba kezdtek amint kinyitottam a szekrényajtót.A mosógépet is ki kellett húzni (errefelé az is gázzal megy) éppen végzett a program tele volt ruhával.Még jó hogy a fürdőt a nagytakarítás keretében már rendberaktam, mert azt is megnézte van-e melegvíz.De a legjobb, hogy éppen sütöttem egy kis kekszet a gyerekeknek, mert bár tegnap is sütöttem hol van az már!A sütő gombja amolyan biztonsági szelepes lenne, de valami okból, talán hogy ez a lehető legolcsóbb tűzhely amit kapni lehet a rezsó után( nem mi vettük, nem mintha számítana lakástartozék) nem működik.Tehát ha sütni akarok, akkor egy elegéns zöld szinű aluniniumdarabbal kitámasztom a sütőfogójánál a gombot és egy konyharuhával rögzítem is.Nagyon csinos.Az emberünknek is nagyon tetszett kérdezte ki találta ezt ki, szerényen magamra vállaltam, bár a találmany közös a párommal.Azt mondta a szerelő géniusz vagyok. csak így egyszerűen. Ezt se tudtam eddig. A sütiről lemaradt, mert még nem volt kész, de istenbizony megkínáltam volna főleg, hogy miután telefonált néhányat azt mondta a jövőhéten érkezik majd egy új tűzhely, mert ez így veszélyes.Aztán – no problem- mondta és elment. Gyorsan telefonáltam a páromnak, mi a pálya, azt monbdta szaladjak gyorsan utána, mert a fagyasztó is rossz, de már késő volt .Ez amúgy is csak a gázos volt.Ha a tűzhely árát be akarnák hajtani rajtunk akkor visszakérjük a régit.Venni már eddig is lehetett volna ha valaki akart volna…..A gyerekerk jól elvannak két szobában külön nézik a tévét valami filmeket na nem ám ugyanazt még mit nem. Közben kekszet esznek. Laza délután és most még az eső sem esik. Egyenlőre.Elgondoltam a lakásnézős programjaink után milyen lakásokat láthat egy ilyen ellenőr.Nálunk a fal tele van gyerekrajzokkal és maszatos kéznyomokkal az előszobában és a konyhában is. A berendezés szerény, a fürdőszoba mégjobban szerény.Bár kosz nincs, azért rend sincs.Gyerekek vannak.Hogy nem vagyunk milliomosok az rögtön kitünik.Na persze nagy valószinűséggel akkor nem lennénk itt….
Half term avagy szünet van
2008 május 28. | Szerző: hajnal85
Gyorsan mennek a napok, és most mivel most szünet van, vagy éppen azért még gyorsabban.Ha nem szakad az eső, -hiába ez Anglia- a lányok lennt játszanak a szomszéd gyerekekkel egész nap, csak kajáért jönnek fel, de azt is lennt eszik meg lehetőleg.Most nincs több mentségem, neki kell állnom a rendrakás projektet végrehajtani.Elsőnek kiszedtem a lányok játékait az ágy alól ( ahol egyébként is a helyük van) és dobozoltam csinos IKEA-s dobozokba.Selejteztem is persze csak úgy fű alatt, mert nyilván az lett volna a legértékesebb játék amit kidobtam. Ha észreveszik. Mert hogy így nem hiányzik egyébként.Egész jó rendes lett az ágyalja.Persze van még mit csinálni egyéb házimunkák és nagytakarítás címen.Sajnos nem sok kedvem van hozzá.A tűzlépcső-erkély keverék teraszunkat a gyerekek növénykertté változtatták, teleültették mindennel amiről csak reményük lehet, hogy kinő.Például ültettek paradicsomot, retket, almát pitypangot,- itt kívánságvirágnak hívják, gondolom az elfújás miatt- meg almát mogyorót…ja és napraforgót.Azt a legtöbbet talán vagy ötvenet egy ládába.Van ami kikelt már és növöget, van ami nem és nem is fog, de ha csak a fele is megmarad valóságos dzsungel lesz itt.Most egy kimosott tejesflakonnal önötzgetik nagyon alaposan az ültetvényt, néha kisebb árvizet előidézve.Hiába víz…..Ja a hétvégén elég rossz volt az idő. mert szakadt az eső.Tudom ez most otthon nem számítana rossznak, vagyis “aranyat érne” De itt? Mi pedig vásárolgattunk kicsit persze csak azért hogy idomuljunk az őslakosok szokásaihoz.Na ja. Kicsi lányom nagyon szeretett volna úszószemüveget és itt volt a nagy alkalom, vettünk is egy gyönyörű sötétkék igazi valódi nem bóvli példányt. jöttünk ki a boltból szakadt az eső.Az én kis édesem mit gondolt, felhúzta a szemüveget merthogy az eső az víz ugyebár és beleesik a szemébe.Szükségesnek ítélte.Nagyon jól nézett ki lila széldzsekiben kapucni behúzva és szépséges kék úszószemüveg hozzá. Bár kb. húsz méter után levette.Azt állította őt kiröhögik.Ez London úgyhogy nem biztos. Azért mert szünet van, nem hagyhatjuk a gyakorlást sem.Kis matek kis írás sok tánc, kis hegedű.Apukámtól kértem tanácsot, hogyan segíthetnék a kislányomnak mert hiába tanul hangszeren a zeneelmélet hiányzik.Írt a tanárnéni valami jeleket a papírra, de a lánykámnak elképzelése sincs mi lehet az, nekem is igencsak gondolkodnom kellett rajta mire rájöttem valami ritmus lehet talán.Na perzse nem a Kodály módszert használják.Na nem mintha arra emlékeznék hogy kezdődik, de ez határozottan nem az.Milyen érdekes dolog ez, bár valamikor tanultam, szinte semmire sem emlékszem, és az édesapukám meg tudja.El is mondta.Nem tudom hogy boldogulnék nélküle.Mikor otthon voltunk utoljára és valami ilyet mondtam, hogy ” mi lenne velem nélkületek” egyszerűen ezt mondta – nem is lennél- megdönthetetlen.De tényleg el is kezdtük a kislányommal a szolfézs tanulást, és ahogy apukám jósolta rögtön a violinkulccsal telerajzolta az első lapokat.Tehetséges na. Az én édeseim mélyen meg voltak győződve arról, hogy a basszus kulcs egy káromkodás.Ez szép. A kicsilányom nagyon élvezte az első szolfézsóránkat, énekeltünk tapsoltunk, és zongoráztuk a skálát a kis szintetizátoron.Egész jól ment. Nekem is…Attól nehéz még, hogy a magyar gyerekdalokat szinte mind elfelejtették.Amiket az oviban tanultak.Ez az én hibám is, bár esténként sokszor énekelek nekik ezek nincsenek eddig nem voltak a repertoáromban.Az angol gyerekdalokat amiket meg ők énekelgetnek én nem ismerem.De majd belejövünk. Amúlt héten nagy focimeccs volt, a Chelsea meg a Manchaster ( talán jól írtam) mérkőzött Oroszországban. Merthogy a Chelsea-nak orosz a tulajdonosa.A rajongók ezrei utaztak oda a csapatukat kísérve beöltözve annak színeibe .Még a gép is külön repülőtéren landolt a két szurkolótábornak, nehogy egymásnak essenek idő előtt vagy egyáltalán.Itt Angolhonban állítom minden jóravaló hazafi nézte a meccset, a kolleganőim is egytől egyig.Kérdezték is én néztem-e? Persze nem.Az egyik lány mesélte nagyon izgalmas volt a mérkőzés és amikor a csapatuk kikapott a férje sírt.Valóban az Angolokra nagyon jellemző a fociőrület.Na de ennyire? Vérremenően.Ezt a mániát már kiskorban elkezdik belenevelni a gyerekekbe.Ennek köszönhetően már az én kislánykáimnak is van kedvenc csapata és a legjobb dolog ordítozni a kocsiban, hogy Liverpool és hogy Christal palace….Hol egy meccs amit gyorsan megnézhetnének!!Na és tudják az osztályban kinek melyik a csapata és a tanárnéni melyik kinek szurkol.Mezt még nem akarnak.De a futbalistákat ábrázoló kártyákat már gyűjtik.A párom szerint ez helyettesíti az úttörösdit ami nekünk jutott anno,csak ez felnőtt korban is tart.
Angol szülői
2008 június 24. | Szerző: hajnal85
Ma volt a szülői a suliban. Az egyik lányka tanárnénijénél 5,50 kor a másiknak meg 6,10 kor volt időpont. Nem ám csak úgy odamegyünk. Csak szépen rendesen bonyolítva kérem. El is sétáltunk a lányokkal , ilyenkor nyitva van az ajtó, bemehettünk minden fennakadás nélkül.A gyerekek éves dolgai ki vannak téve kis műanyag irattartókban, az asztalokra a folyosón, mivel haza semmit sem hoznak, ilyenkor tudják az ősök megnézni mit is csinál a gyermekük a suliban egész napokat heteket hónapokat …….. Minden tantárgyhoz ott vannak a füzetek olvashattam a lánykák fogalmazását pl. Jamaikáról, amiről változatos formában fogalmazva kiderült, , hogy ott bizony meleg van, az időjárás meleg, sokat süt a nap, és a hőmérséklet magas, és még meleg is van. Hogy Norvégiában ötmillióan élnek és halászhatsz ha akarsz. Láttam szép rajzokat és szabályos statisztikákat vezetve, pl. a közeli út forgalmáról. Leírásokat a növények növekedéséről, vallásról, iszlámról, keresztényről zsidóról.Híres emberekről, régi eseményekről. A nagy Londoni tűzvészről. Megnézhettem a matek füzetet, az írást. Meg is néztem mindent. Ki nem hagytam volna. A lányok hozták a mappákat tették az ölembe, én meg a totnazsákok alatt a kis padon nézegettem. Nagyon élvezetes volt. Egyszer csak jött a tanárnéni, és mehettem be az osztályterembe megbeszélni a dolgokat. Az egyik kislányom tanárnénije egy perc alatt elhadarta amit el is olvashattam már az éves riportban aláiratott és már kinnt is találtam magam a teremből. Amúgy csak jót és szépet mondott, közben mosolygott, dícsérte a lánykám tehetségét, hogy szépen rajzol és pontos és jó és mindenben jó ami igen jól esett.Következett a másik tanárnéni. Ő többet mondott, látszott igazán szereti a lánykámat, dícsérte nagyon, okosabb mint sok Angol. Tehetséges és nagyon inteligens. Az olvasása valami fantasztikus. Mind a kettő azzal fejezte be, hogy élvezet volt tanítani őket ebben az évben és biztosak benne hogy a másik iskolában jól fogják érezni magukat.Nem tudtam kihagyni , hogy elmondjam a Magyar iskolában is teljesítettek, nagyon megdícsérték ott rögtön, a lányokat hogy mennyire okosak. Na és ha volna bizonyítvány vigyék már be hogy megtapsolja őket mindenki.De bizonyítvány nincs. Vagyis van csak éppen otthon a magyar iskolában. Nem baj. Szóval igen igen jó kis szülői volt. Hízott is a májam, kilengene tőlem a mérleg…
Oldal ajánlása emailben
X