Folytatva

 A sportos élet  ugye, pénteken krikett reggel,  délután úszunk, a lányoknak nagy sikerélmény, a mellúszás  az övék a legjobb. Nagy taps, főleg   tőlem … Apa pizzával várja a fáradt sportolókat.  Szombaton  a  lányok mint önkéntes takaírtók lesöprik a tűzlépcsőt, nagyon élvezetes, a partivs feje időnként repül is  ” véletlenül” mondják.  Szerencsére az ablak megússza. Jó kis bableves készül, sonkával kolbásszal mindennel ahogy kell. Sajnos a hűtökapacitás kicsi,  este kitesszük a maradékot  lábosostúl, zacskókba bagyulálva a tűzlépcsöre mint kitágított hűtő, a hőmésrséklet pont megfelelő  ételbiztonsági szempontból, (én már csak tudom).   A  vasárnap viharral kezd, szegény esőt, a szél tiszta erőből az ablakhoz vagdossa. Sajnos  a szombati mosás pár pulóvere  is áldozatul válik, mivel kinn felejtettem őket a korláton. Reggel rögtön eszembe jut. Kinyitjuk az ajtót az eső szépen bevert,  pulóverek vizesek, egy sáros, lenn a mélyben hever szegény …Az ajtó előtt rozsdaszínű lé hullámzik a küszöb előtt.  Mi ez?  Tesszük fel a költői kérdést. Szerintem a kocsi felniei mondodom , lemosta az eső, ez  rozsda.  Édes párom kétkedve néz,  le van takarva meg különben is… Na ja. A bableves.  Az éhes rókakutya, biztos az volt.  A rókának  nagyon jó szaglása van, biztos kiszagolta, feljött a másodikra és kiakarta zabálni. A máásodikra mondom. Miért ha az elsőre felmegy mi neki még egy emelet hm?   De csak borítani tudott nem volt szerencséje…. Mert ugye adományozunk neki ilyen olyan maradékot, de úgy van ez mint más adományokkal világosított meg Ádám. Odaadod szegény rászoruló dagadt rákának, és  mire az odaér, a környéken lakó szintén dagadt macskák megeszik.. Nem jut oda az adományod, ahova szánod. Így van ez más adományokkal is az élet egyéb területein. Jönnek a dagadt macskák…. Nos  szerintem a szél volt.  Mindegy, a leves főtt  zöldséges halommá változott.



 A nap hamar megy, ahogy a vasárnapok szoktak,  biztos más is észrevette, ilyenkor előbb van este, mint mondjuk hétfőn. Kapcsolnánk be a fűtést, nem melegszik. Te, ez a kicsi piros szokott itt égni? Nem . Szerintem se.  Na kész a kazán behalt. Hívni kell valakit. Meleg víz sincs. Alacsony a nyomás mondja Ádám, biztos az a baj. Fenn a padláson kell feltölteni. Ő tudja.  Szerinted nyitva?  á nem. Nagy lakat lóg rajta. Akkor meg kell keresni a Cofi bácsit, a házmestert. De  mi nem is nyúlhatunk ehhez.. Lelki szemeim  előtt lebegni kezd a teaforralós vízmelegítés, de, hát a tűzhelynek menni kell gázkártya feltöltve…hiába az sem megy.  Nem a kazán a rossz könnyebülünk meg.  De akkor. Nincs gáz? Na itt is elzárták az oroszok …. A szomszédnál van. Akkor csak nálunk zárták el az oroszok? Ja. Elzárták. Csak éppen nem az oroszok, hanem Ádám véletlenül a délutáni pakolászás során. De nem is Ő volt, hanem valamelyik nájlonszatyor. Orvul. Mer hogy  az Ádám felesége trehány módon behányja oda őket.  Még jó hogy nem hívtunk szerelőt…



A lányok előfizettek egy jó kis újságra a suliban. Három példányos sorozat, valami matekos  kiadvány. A címe ” Buzz”  Már elvitatkozgattunk mit is jelent, mert itt ha valaki szorgoskodik az ” Busy Bee”  DE azt máshogy írjuk. Annika szerint eez egy rekedt csengőhang. Na mindegy is. Viszont így rövidítve emlegetik, a “Buzzmag” Ha hozzávesszük hogy az “u”-t olyan a és á közötti hangnak kell kiejteni,  mást se hallgatunk  ma mint hogy buzzmag így buzzmeg amúgy….Csak kapkodjuk a fejünket..

Tovább a blogra »