Karácsonyi ebédek, vacsorák

2008 december 13. | Szerző: hajnal85 |

 A héten a suliban   karácsonyi ebédet adtak..Csak így előre, legyen már hangulat, na persze dupla áron. A hangulatkeltés miatt.   Nagy volt a készülődés,  az ebédlőben magyalágakat és csillogó boákat ragasztgattak, a személyzet  mikulássapkában, vagy piros  rénszarvasaggancsokkal esetleg, jobb esetben,  csillogó pompomokkal a fején  szerepelt.  Remekül nézett ki mindenki.Pirosló arcok, és lelebukó szarvak….

  A kaja, nos hát a tradícionális karácsonyi ételek. Pulyka. Vagyis. Pulykamell, hárommiliméteres szelete, kívánságra porból készült hússzaftal meglöttyintve. Mellé  egy kanál pirosáfonya lekvár, pár szem főtt kelbimbó a’la natúr. Ja és három szem sültkrumpli. A protekciósok négyet is kapnak.  Ha valaki kért kaphatott kenyérszószt, ez hagymás szegfűszeges tejben áztatott kenyér,  állagra olyan amit a fasírtba teszünk, vagy még választhatott a páciens  egy fagyiskanállal kimért töltelék gombócot   ami szintén fűszeres áztatott kenyér. Nagyon  vonzó mondhatom. Na de  ne feledkezzünk el, a desszertről ami a tradícionális karácsonyi puding. Nos ez az édesség, nem olyan puding amit mi annak hívunk. Itt Angliában a puding egy piskótaszerű,  süteményt takar, töltve esetenként. A karácsonyi  sem üres, tele van mazsolával,  dió is van benne,  aszaltszilva és narancshéj is fellelhető, itt ott, valamint fűszerek. A színe csaknem fekete.  Ezt brandyval vagy annak érezhető dologgal meglocsolják, nehogy már száraz legyen, és némi faggyúval dúsítják. Gondolom a jobb állag miatt.  Nos ezt megsütik már egy hónappal előbb vagy még korábban, és hagyják érni karácsonyig. Érik na.  Néha  meg-meglocsolják még menetközben. Karácsonykor aztán  megmelegítik, és egy jó kis  vaniliaszósszal leöntve prezentálják. Ez némiképp segít rajta.  Olyan hogy némely  pocsék süteményt is ehetővé tesz. És bár szerintem ez az egész elég  borzasztó,  éppen olyan mint az Angoloknak  a mákoskalács. Elszörnyedve gondoljuk egymásról  ” és ezek ezt megeszik  ??!!”   Ja és majdnem elfelejtettem, az ebédhez jár egy “Cracker” ez egy óriási szaloncukorra hasonlító papírcsoda micsoda, szét kell rántani akkor pukkan és benne találunk egy színes selyempapír koronát, egy viccet,  és egy vacakságot. pl. műanyag repülőt, vagy gyűrűt.Nos a gyerekek fel is tették a színes koronát úgy ebédelt a sok sok kiskirály. De a tanárok is feltették, és egyéb helyeken pl. éttermekben is felteszik az emberek és erre az alkalomra királlyá királynővé változnak. Vagy a háromkirályokká  klónozódva.

Nos bár  nagy volt az izgalom, a munkahelyemen,  sőt a titkos Télapó is erre a napra volt  betervezve. Valahogy mégis hidegen hagyott az egész, a lányaim betegek, így ahogy lehetett hazarohantam, és kihagytam a karácsonyi ebédet koronástúl,  titkos ajándékostúl. Ez annyira titkos, hogy a címzett nem  tudja meg kitől kapta az ajándékot. Egy nagy szemeteszsákba kell beltenni mindenkinek névre címezve és valaki majd kiosztja. A Titkos Télapó. Bár gondolom az ajándékom  megvár engem,  és a tucatnyi képeslap is amit ilyenkor szokás írni mindenkinek. Hogyne vittem volna én is egy kazallal.  A kolleganőim  akik  mind  echte Angolok,  már előre fenték  a fogukat a kajára  és nagyon sajnáltak engem hogy  lemaradok.  Engem  valahogy nem nagyon vonzott. Nem is tudom ezek után  miért?

Bezzeg a Magyarkonyha!!  Halászlé beigli…. A múlt évi  karácsonyi  halászlé joggal kivivta magának a legemlékezetesebb címet. Hiszen …..nem múlhat el a karácsony halászlé nélkül. Ugye.  Errefelé a pontyot nem eszik, mondhatom mit tudják ezek mi a jó? Bezzeg a Lengyelek, az exszocialista haverok. Nem átallottak horgászni a Temzében hogy szert tehessenek e halra.  Súlyos büntetés terhe mellet. Náluk is dívik a  Karácsonyi halleves.  Ezért néhány nagyobb áruházlánc a Kelet-Európai  lakosságot számbavéve úgy döntött megéri  Csehországból importálni némi pontyot. Igy lesz nemzetközi egy egyszerű hallé. Angliában cseh hal Magyarok, Lengyelek asztalán.  Nosza az én párom is fellelkesült, mi is főzünk halászlét mondta.  Hogy mi?! Inkább csak te, mondtam én. Bevállalta. Egész addig szép terveket szőttünk a halászlénkről, amíg meg nem láttuk az árát. Kb 30 fontot kóstált egy halacska. Igaz nagyon nagy volt de minek akkora. Csak néztük. A halászlé  képe kezdett elhalványulni.  Na mondta Ádám. Majd főzünk másik halból. Az is jó. Bár a mama megmondta, csak a ponty jó, de szükség törvényt bont.  A nagy karácsonyi vásárlások közepette el is  feledkeztem a halászléről. Nem úgy Ádám. Az utolsó este  hozott valami vákumcsomagolt halat. Ez jó lesz mondja. Az ára  igazán kedvező volt. Te –  mondom.-  ez füstölt.  Ne. De az. Mindegy már ez van, és be is zártak a boltok. Fölteszi a hagymát,   készül a mű. Kóstolgatjuk. Rettenetes íze van.  Őntsük ki a francba mondom én. Nem nem majd  még jó lesz ez. Mondja Ő.  Megjavítja . Hirtelen ötlettől vezérelve beleönti egy olajoshal büdös olaját. Az eredmény még borzasztóbb, a végtermék egyszerűen  ehetetlen.  Pedig szorgosan még tésztát is gyúrtam. Jó nem éppen gyufa, de majdnem. Mindjárt karácsony, és még vendég is van a segítőnk a barátunk  jön.  Magyar Karácsony. Szaloncukrunk van, a plasztik karácsonyfa már feldíszítve áll,  halászlé beígérve, bár biztosan nem erre számít… Bogika szereted az erőset? Hopp bele egy adag erőspista. Ez az ehetetlen ételek nagy orvossága. Ők ketten, Ádám és Bogi  hősiesen esznek a halászléből, mi a lányokkal fintorgunk hozzá.  A többi étel a szokásos, közönséges ünnepi vacsora. Finom. Bár nem emlékezetes abszolút . Nem úgy mint az a halászlé….